2012. április 11., szerda

19.rész-"Miért szeretlek ennyire?"


-De szép vagy.-jött be reggel Zayn.
-Hahh, gondolom milyen szép lehetek.-mondtam.
-Te még betegen is szép vagy szerelmem.
-Borzasztóan.-válaszoltam.
-Tényleg.Az az ártatlan arcod.-mondta.
-Jaj ne,elpirulok.
-Jól van na.-nevetett.
-Ettél már?-kérdeztem.
-Hát ööö..
-Nem?
-Eszek ha te is.-mondta.
-Jó, akkor eszek csak egyél valamit.-mondtam.
-Akkor elmegyek a büfébe.Mit hozzak neked?-kérdezte.
-Jó lesz az amit magadnak is.
Annyira jól esik,hogy itt van velem. Szinte addig nem evett amíg én sem. Annyira szeretem,ez elmondhatatlan. Mesélte,hogy a fiúk is végig itt voltak.Ők is olyan rendesek, sohasem kívánhattam volna magamnak jobb barátokat.Jézusom, Vivi még nem is tudja,hogy mi van velem. Fel kéne hívnom.
*csöng*
-Háló?-szólt bele.
-Szia Vivi Barbi vagyok.
-Na szia, de rég beszéltünk.
-Hát igen, fel sem hívnál.-duzzogtam.
-Bocsi, csak annyi sok tanulni valóm van.
-Jó nem baj, csak azért hívjalak,hogy..-köhögtem.
-Mivan?-ijedt meg.
-Hát öö. Nem tudom,hogy mondjam.
-Na mondd már.-siettetett.
*jött be Zayn hallotta h Vivivel beszélek*
-Elmondjam neki?-kérdezte.
-Igen, jó lenne.Semmi erőm.
-Halóóó.-itt vagy?
-Hi, Im Zayn.-mutatkozott be.
-Hi.-hallottam Vivi hangját.
-Na szóval, Barbi 4 napig kómában volt. Majdnem meghalt. Tegnap élesztették újra.
-Jézusom.
-Vissza adom Barbinak.
-Okay.
-Na Barbi vagyok.-mondtam.
-Te miért nem szóltál hamarabb?-kérdezte.
-Hát szerinted kómában vagyok, előveszem a telefonom és felhívlak?-kérdeztem.
-Hát nem de például anyuddal felhívathattál volna.-mondta.
-Jó mindegy.
-Nem mindegy.Úgy tudom,hogy a legjobb barátod vagyok.
-Az vagy, de most lerakom nem vagyok túl jól.
-Oké.Vigyázz magadra.-mondta.
-Jó.Szia.*leraktam*
-Végre.-mondta Zayn.
-Jól van na.
-Már hiányoltam,hogy nem velem foglalkozol.
-De imádlak.-mondtam és adtam egy puszit az arcára.
-Miért nem a számra adtál?-mondta szomorúan.
-Mert nem akarom,hogy te is beteg legyél.-mondtam.
-Engem az nem érdekel.-mondta és megcsókolt.
-De makacs vagy.-nevettem.
-Na eszel akkor?-kérdezte.
-Igen.De te is egyél.
-Eszek. na.-mondta.

-Ez finom volt.-mondta.
-Éhes vagy még tudom.-mondtam.
-Neem!-tagadta le.
-De! látom rajtad.-nevettem.
-Na jó egy kicsit.-mondta.
-Nem csodálom,hiszen már 3 napja nem ettél.-mondtam.
-Te nem vagy már éhes?-kérdezte.
-Én eddig sem voltam.-mondtam.
-Nem hiszem el!
-Semmi étvágyam nem volt.-mondtam.
-Szerintem én megyek veszek még egy szendvicset.-mondta.
-Oké.-mosolyogtam.
Épp,hogy ki ment Zayn de már jött is Louis.
-Hé csajszi.Hogy vagy?-kérdezte.
-Kicsit jobban.-mondtam.
-Annyira megijedtem amikor kijött a nővér és mondta,hogy most élesztenek újra.Zayn a fejét fogta, üvöltött és sírt. Annyira rossz érzés volt.-mondta könnyes szemmel.
-OOh,én szerencsére csak fényt,sötétséget, majd megint fényt láttam.
-Mit éreztél?-kérdezte.
-Hát,nem sok mindent. Azt hiszem,hogy egy pillanatra a mennyországban voltam.Mindenhol virágok,angyalok,fehérség.-mondtam. De lehet,hogy csak álmodtam.
-Hmm, elég fura. De szerencsére itt vagy velünk még.-mondta.
-Annyira szeretlek titeket.-mondtam és gördült ki egy könnycsepp a szememből.
-Mi is szeretünk.-ölelt meg.
-Biztos?-kérdeztem bizonytalanul.
-Igen, nagyon.-ölelt szorosan.
-Nagyon jól esik.
-Ne sírj már légyszíves.-mondta.
-De olyan sok volt ez az egész dolog.Egy pillanatra azt hittem,hogy minden csodás de Harry..
-Igen, Harry már csak ilyen. Nagyon tudja szeretni az embert.
-Miért sírsz?-jött be Zayn.
-Á semmi.-mondtam.
-Kettesben hagyjalak titeket?-kérdezte Louis.
-Jólenne.-mondta Zayn.
-Kajáltál?-kérdeztem.
-Igen, kint gyorsan megettem.-nevetett.
-Hát elég gyors voltál.-mondtam.
-Olyan rossz nézni,hogy beteg vagy.-mondta.
-A torkom nagyon fáj.Nyelni alig tudok.-mondtam.
-Remélem minél hamarabb meggyógyulsz!-mondta.
-Ide adod a telefonod?-kérdeztem.
-Minek?
-Fel akarok nézni twitterre.-mondtam.
-Ja,persze.-mosolygott.
Felnéztem twitterre.Elég durván szerepeltem a trendek között.Mi ez? "Zayn Malik szerelme terhes?", " Zayn Malik barátnője kómában fekszik, vajon mi lehet a baja?"
-Jézusom Zayn mik ezek a baromságok,hogy terhes vagyok?-kérdeztem.
-Már letisztáztam.-mondta.
-Hát még is trend lett twitteren. 2millióan írtak róla.
-Pf. Ilyen embereket.-mondta.
-Az is trend,hogy kómában voltam.Egy csomóan örültek neki,jézusom,a halálomat kívánták.Ezt nem hiszem el.
-Ne már. Tényleg?-kérdezte.
-Igen.
-Hogy lehetnek ilyen szívtelenek?-kérdezte.
-Irigyek..-mondtam.
-Irigyek,hogy beléd vagyok szerelmes.-kacsintott.
-Pontosan.-mosolyogtam.
-Nem nézünk meg valami filmet?Unatkozom.-mondtam.
-De,mit nézzünk?-kérdezte.
-Grease?Kedvencem. Kiskoromban alig vártam,hogy adják a tvbe.-mosolyogtam.
-Tényleg?-kérdezte.
-Aha.
-Kedvenc filmem.-mondta.
-Ahhh, dejó.-mosolyogtam.
Mivel nekem meg volt a film ezért Zayn hazament hozzánk és elhozta, szerencsére volt DVD és TV is a szobában ahol voltam ezért megtudtuk nézni.Egész végig fogtuk egymás kezét, közben megzavart pár-pár ápolónő, hogy be kell szednem a gyógyszereket, de nagyon élveztük.Bár nem erről álmodtam,hogy egy kórházban, betegen fogom nézni a barátommal de ez is megteszi.Igaz,hogy romantikusabb lett volna úgy,ha a szobámban vagy a szobájában nézzük.De hát majd máskor.
-Miért szeretlek ennyire?-kérdeztem.
-És én miért szeretlek ennyire?-kérdezett vissza.
-Hát igazából azt még mindig nem tudom.-nevettem.
-Mert gyönyörű vagy?-kérdezte,
-Hát persze,hogyne.Gyönyörű.-mondtam.
-Hát miért nem?
-Nem.-mondtam.
-Dehogynem.-csókolt meg.
-Akkor rosszul látsz.-mondtam.
-Valld már be,hogy szép vagy.-mondta.
-Ha bevallom békén hagysz?-kérdeztem.
-Aha.-nevetett.
-Szép vagyok..se.-nevettem.
-Az a se nem kell oda.-mondta.
-Ne nyavalyogj kiscica.-mondtam.
-Miauuuuu.-kezdett el hülyéskedni.
-De aranyos cica lennél.-nevettem.
-Hát még te.-kacsintott.
-Érzem,hogy hamar megfogok gyógyulni,mert itt vagy velem.-öleltem meg.
-Még nem házasodtunk össze,de meg esküszöm hogy veled leszek egészségben,betegségben.-mosolygott.
-Imádlak.
-Csókolj már meg!-mondta.
-Csókolj meg te.-nevettem.
-Te akartad.-csókolt meg.
-Még mindig nem válaszoltál a kérdésemre.-feleltem.
-Melyikre?-kérdezte.
-Arra,hogy miért szeretlek ennyire?-mosolyogtam.
-Nem tudom,talán azért mert én is téged.-mosolygott.
-Sosem akarlak elhagyni..-mondtam.
-I love you...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése