-*kop kop* Bejöhetek?-kérdezte apa.
-Gyere.-köhögtem.
-Jobban vagy már?-kérdezte.
-Igen, valamennyivel.Már legalább 3 napja nem láttalak.-öleltem meg.
-Nagyon sok dolgom van sajnos.-mondta.
-Sajnos..
-Ez az élet kislányom.
-Igen, túl nehéz.-mondtam.
-Nem is mondtad,hogy van barátod.-mosolygott.
-Hiszen nem is volt rá alkalom.
-Igaz.-mondta.
-És jól elvagytok?-kérdezte.
-Igen, nagyon szeretem.
-És ő is szeret?
-Úgy érzem igen.-mondtam.
-Akkor legyetek boldogok.-mondta.
-Azt hittem rosszabbul fogsz reagálni.
-Helyes fiú, aranyos.-mondta.
-Igen az.-mosolyogtam.
-Mennem kell kicsim.
-1óra van és dolgozol?-kérdeztem.
-Igen, muszáj.-mondta.
-Oké szia.Szeretlek!-mondtam.
-Én is.-mondta és kiment.
Egyedül voltam. Mindenki kinn volt. A srácok már otthon anyu kinn és Zayn is kinn. Gondolkodtam.Amióta itt van nekem Zayn kevesebbet rágódom a múlton és a jelenen. Tényleg jót tesz velem. Imádom minden tökéletes lenne, ha Harry nem tenné ezt. Miért csinálja ezt velem? Annyira szeretem őt is barátként,erre meg akarta öletni magát. Mindent elrontok. Csak sírok és nem teszek semmit. Hiába mondják a fiúk,hogy nem vagyok hibás pedig de. Hülyeség az egész. Csak azért mondják,mert nem akarják,hogy megharagudjak.Senki sem mondd igazat. És ez az Ádám ügy is. Nem tudom elfelejteni. Pedig el kell. Ő is már elfelejtett engem. Ennyi voltam a számára.Csak tetette,hogy szeret de nem..Egyszer csak gondolkodásomban elaludtam..
-Jó reggelt.-hallottam Zayn hangját.
-Neked is.-csókoltam meg.
-Jobban vagy?-kérdezte.
-Nem.Fáj a hátam,a kezem, a fejem, mindenem.Sokkal rosszabb.-mondtam.
-Oooh.-fogta meg a kezem.
-Hány óra?-kérdeztem.
-9.
-Indulj innen kifelé.-mondtam.
-Itt maradok veled.-mondta.
-Nem kell. Tudok magamra vigyázni.Amúgy is itt vannak a nővérek meg az orvosok.
-Biztos?
-Igen.Menj!-válaszoltam.
-Oké.Hívj ha valami van. 4kor tudok jönni. Nem hiszem,hogy ma kiengednek.
-Jól van. Szia.
-Szia.-küldött egy puszit és kiment.
Mit csinálhat Harry? Biztosan pihen. Nekem is azt kéne és nem idegeskednem. De nem bírom.Muszáj látnom.De nem bírok felállni. Megpróbálok.
Fel álltam az ágyból,leszedtem azokat a tapaszokat,kiszedtem a tűket,ráírtam Zaynnek egy lapra,ha mégis valami bajom esne,hogy "Im sorry"..De a pulzusom egyre jobban emelkedett is az a kütyü egyre jobban sípolt.. Beszaladtak az orvosok, a nővérek. Egyszer csak sötétséget láttam magam előtt. Azt hiszem elájultam.Tulajdonképpen nem érdekelt semmi. Nem is akartam már életben maradni. Úgy is elcseszek mindent.Akkor meg? Kinek hiányoznék?
-Barbi,kérlek ébredj fel. Nem akarom,hogy meghalj.-hallottam Zayn hangját.
-Kómában van.Ezt nem hiszem el. Mi történhet még?-mondta Liam.
-Tök szarul van most Harry is.-mondta Louis.
-Elmondtátok neki,hogy mi van Barbival?-kérdezte Zayn.
-Nem. Még nem.-mondta Liam.
-Megyek elmondom neki.-mondta Zayn.
-Itt maradunk vele.-mondták a fiúk.
*Harry szemszöge*
Fú de sz*rul vagyok. Milyen kaját adnak itt? Nem érzem az orrom erre nem képesek valami ehető kaját adni? Milyen kórház ez? Undorítóak. Nem képesek normálisan ellátni az embert.
-Szia.-jött be Zayn az ajtón.
-Hello.Mi járatban?-kérdeztem.
-Be néztem hozzád. Meg..
-Meg? Mi van?Mi történt? Miért vágsz ilyen fejet?-ijedtem meg.
-Hát.. Ne viseld rosszul jó?
-De mit?Mondd már.-siettettem.
-Barbii...-nem fejezte be a mondatot ismét.
-Mi van vele?-kérdeztem.
-Kómában van.-mondta már szinte sírva.
-Mi? Neee. Most csak viccelsz?-kérdeztem.
-Ilyennel sosem viccelnék.-mondta.
-De hát hogyan történt?
-Jönni akart hozzád és elájult.
-Ennyire rosszul van?-kérdeztem.
-Nagyon. Még mindig nem tudják,hogy mi lehet a baja..-felelt.
-Minden miattam van. Hogy lehetek ilyen?
-Sajnos ez van.-mondta.
-És nem tudják,hogy meddig lesz kómában?
-Nem. De nem sokáig azt mondták.-válaszolt.
-Remélem ma már felkel.-mondtam.
-Én is.
-Mennem kell.-mondta.
-Hova mész?-kérdeztem.
-Barbihoz.
-Ha fel kel mondd meg neki,hogy szeretem és bocsánat.
-Jó, majd megmondom.
Minden miattam van. Hogy lehetek ilyen?Miért tettem?Agyalágyult kretén vagyok. Ha nem csinálom ezt akkor most nem itt vagyunk én sem meg ő sem és boldogan otthon lehet Zaynnel. De nekem muszáj mindent tönkre tennem ezért mindenkinek tönkre megy az élete miattam.Ha akkor hallgatok rá és haza megyek vagy elmondom neki,hogy hol vagyok és megkeresnek a fiúkkal akkor most minden rendben lenne de én..Á nem bírom tovább. Nem fogom kibírni ha meg hal. Megölöm magam.Zayn úgy is utálna, Barbi szülei is.Így hát szenvedni sem akarok. Megfogom ölni magam. De most még nem gondolok ilyen hülyeségekre. Felkell ébrednie és egészségesnek lennie! Küldenem kell neki a pozitív energiát.Nem halhat meg. Egy ilyen jó szívű,kedves,aranyos embernek élnie kell.Nekem kéne kómában lennem nem neki.
*Zayn szemszöge*
-Itt vagyok veled szerelmem. Sosem hagylak el. Veled akarom leélni az életem. Imádlak.Remélem hallasz és felfogsz épülni. Ha nem akkor én meghalok. Az lesz az első,hogy megölöm magam. Ha te nem élhetsz akkor én sem. Miért kellett neked Harry után menned?Nem volt rá semmi szükség.Úgy is hazajött volna. De te. Neked hiába beszéltem,nem hallgatsz rám.De miért?Ha hallgattál volna akkor most nem itt lennél és otthon lehetnénk boldogan. Annyira szeretlek.Én nem bírom nélküled.Esküszöm,hogy amíg fel nem kelsz itt leszek veled.Ha 1 hét,1hétig ha 1év,1 évig. Imádlak szerelmem.
-Zayn.-jött be Niall.
-Tessék?-kérdeztem.
-Írtak rólatok egy cikket.
-Olvasd föl.-mondtam.
-"Zayn barátnője kórházban van. Terhes? Még csak pár napja vannak együtt de már jön a kis baba a 19 éves sztárnak?Mi történhetett?"-olvasta fel Niall.
-Mi a franc?Ezt komolyan gondolták?-ideges lettem.
-Úgy látszik.-válaszolt.
-Kicsim, egy picit elkell mennem. Letisztázom az ügyet.Addig itt maradnak a srácok.-mondtam.
Elmentem, rendeztettem gyorsan a managgerrel egy 5perces interjút.
"Miért van a barátnőd kórházban?Terhes?"-kérdezte a hölgy.
"Nem tudom miért kell minden ügyet ennyire felfújni, nem lehet magán ügyem? Miért csinálják ezt?"-mondtam könnyes szemmel.
"Szóval terhes a barátnője?"-kérdezte továbbra is.
"Nem.Képzelje el kómában van."-gördült le egy könnycsepp az arcomon és ott hagytam.
-Itt vagyok már veled szerelmem.Mindent letisztáztam.
-Haver!-jött be Louis.
-Még egy cikk.
-Olvasod lécci.-kértem meg.
-"Zayn Malik nyilatkozott. A barátnője kómában fekszik. Interjú közben a fiatalember elsírta magát.Vajon nagyon komoly lehet a dolog?"-olvasta Louis.
-Azt hittem már ezt is átalakítják.-mondtam.
-Tuti lesz még egy pár cikk.-mondta Lou.
-Biztos.-mondtam.
-Meddig akarsz itt maradni?-kérdezte.
-Ameddig fel nem ébred.-mondtam.
-Holnap lesz egy fellépésünk haver.-mondta.
-Nem érdekel.Mondjátok le vagy menjetek el nélkülem. Én el nem mozdulok innen.-válaszoltam.
-Majd kitaláljuk mi lesz.-mondta.
-Köszi,hogy itt vagytok.És támogatjátok Barbit is.-mondtam.
-Alap dolog,szeretjük Barbit ő a barátunk mint ahogy te is meg Harry is.
-Köszi haver.-öleltem meg. Barbi is ezt tenné.
-Itt leszünk mi is amíg fel nem ébred.
-Imádlak titeket.-mondtam.
-Mi is téged.De pihenned kéne kicsit.-válaszolt.
-Nem fog menni.
-Próbáld meg.-mondta.
-Nem,Louis ez nekem nem megy annyira imádom,kómában van, azt sem tudjuk,hogy felébred-e. Mi van ha nem?Mi van ha nem ébred fel? Én meg fogok halni. Nekem ő a mindenem.-sírtam el magam.
-Ne csinált ezt haver. Állj hozzá pozitívan.
-De ehhez már nem tudok. Annyira szeretem,hogy ha elvesztem akkor én nem tudom,hogy mit csinálok esküszöm.
-Ne Zayn.Mindjárt én is elbőgöm magam.-mondta.
-Sajnálom. De nem bírom tovább.
-Itt leszünk mindannyian segítünk neked is és Barbinak is. Mi mindig itt leszünk.-nyugtatott.
-Szeretlek haver.-mondtam
-Tudom..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése