-Most már elég.Hagyd abba a sírást.-töröltem le a könnyet az arcáról.
-Te is!-válaszolt.
-Abba hagyom,csak,hogy te is.-válaszoltam.
Kicsit ott voltunk még a parkban utána elindultunk haza.Útközben gondolkodtam,hogy jó lenne találkozni Harryvel mert már egy ideje nem láttam és nem is hallottam felőle.Azt mondta Zayn,hogy ezen a héten már nem lesz fellépésük. Akkor biztosan otthon van.
-Jó ötlet lenne találkozni Harryvel?-kérdeztem.
-Hát nem is tudom.Én is rég beszéltem már vele.-válaszolt.
-Nem lenne belőle megint baj szerinted?-tettem fel újabb kérdést.
-Nem tudom.Menjünk hozzánk?-kérdezte.
-Mehetünk.Majd meglátjuk mi lesz.-válaszoltam.
Sétáltunk,fogtuk egymás kezét,ölelkeztünk.Mint minden szerelmes pár aki nem veszekszik. Útközben találkoztunk pár paparazzival de nem nagyon törődtünk velük.Engem nem zavarnak túlzottan csak a cikkek amiket írnak főleg ha semmi nem igaz belőle.Azt nagyon utálom.
-Barbiiiiiii.-ugrott a nyakamba Louis.
-Szia.Minek örülsz ennyire?-kérdeztem.
-Hát annak,hogy már nem vagy annyira beteg.-ölelt szorosan.
-Ja, annak én is.-öleltem vissza.
-Végre jobban vagy.-mosolygott Nialler és zabálta a fánkot.
-Hát rólad ezt nem lehet elmondani,hogy végre nem eszel egész nap.-nevettem.
-Ezt tényleg nem lehet róla elmondani.-válaszolta Liam.
-Valahogy éreztem.-mondtam.
-De rég találkoztunk bro'-mondta Lou Zaynnek.
-Hát elég régen.Kb 2 napja.-válaszolt Zayn nevetve.
-Jó, nekem az 2hónap.-válaszolt Louis.
-Tudom haver,tudom.-fogta meg a vállát Zayn.
-Harry hol van?-kérdeztem.
-A szobájában.-válaszolt Liam.
-Mit csinál?-kérdeztem.
-Hát vagy alszik,vagy fekszik,vagy netezik,vagy zenét hallgat vagy énekel vagy ő tudja..-mondta Niall.
-Wow.Ebből aztán sok minden kiderült.-válaszoltam.
-Jól van na.Menj és nézd meg.
-Jó te zabagép.-nevettem.
-HaHa..
Indultam Harry szobája felé,elég lassúra vettem a tempót. Féltem,hogy hogyan fog reagálni.Igazából csak 3 lehetőség volt.Az első hogy kizavar,a második hogy beenged de nem szól hozzám a harmadik hogy örülni fog és beszélgetünk.Vagy egyik sem. Bekopogtam hozzá.
-Ki az?-hallottam a hangját.
-Én.Barbi.-válaszoltam.
-Gyere be!-szólt vissza.
-*bementem*Szia.-mondtam.
-Szia.Gyere ülj le.-mondta.
Feküdt az ágyon.Kivette a fülhallgatót a füléből és intett,hogy menjek oda.
-Jobban vagy már?-kérdezte.
-Igen.És te?-kérdeztem.
-Én is.Már nem fáj annyira az orrom.-mondta.
-Sajnálom.-mondtam.
-Mit?-kérdezte.
-Hát,hogy miattam eltört az orrod.-feleltem.
-Nem neked kéne bocsánatot kérned..-mondta.
-De!
-Bocsánat.Bocsánat,hogy miattam kerültél kómába,bocsánat,hogy hülye voltam és nem hallgattam rád.Bocsánat,hogy elmentem. Bocsánat,hogy tönkre tettem mindent.És bocsánat,hogy szeretlek.-mondta könnyes szemmel.
-Szeretlek.-odahajoltam hozzá és megöleltem.
-Én is.
-Tudom.De ezt egyszer már megbeszéltük.
-Meg..
-Kérlek ígérd meg,hogy nem fogsz többé ilyet csinálni.-mondtam.
-Megpróbálom.-válaszolta.
-Legalább,csak legalább a rajongókért.Nem akarják ők sem,hogy bajod essen.-mondtam.
-Oké..-mondta halkan és a kezét bámulta.
-Én nem akarom,hogy valakinek baja essen miattam.Nem szeretném.
-Jó ember vagy.-válaszolt.
-Te is Harry.-mondtam.
-Én jó ember?Tönkre tettem te és Zayn életét is.-válaszolta.
-De nem szándékosan.
-Nem, de akkor is..
-Ne.Nem a te hibád.Nem tudunk mit kezdeni az érzéseinkkel.Tudom,hogy milyen érzés olyat szeretni aki nem lehet a tiéd.-mondtam és már a sírás határán voltam.
-Honnan tudod?-kérdezte.
-5éven keresztül vágytam olyanra aki nem lehetett az enyém.-mondtam.
-Úristen..-mondta és megölelt.
-Tudod hányszor akartam öngyilkos lenni?-kérdeztem már sírva.
-Ne sírj.-simogatta a hátam.
-Ne legyél olyan,mint én.Találj magadnak mást és ne vágyj rám.-mondtam.
-Nekem ez nem fog menni.-válaszolt.
-Próbáld meg.Koncerteken,dedikáláson.Sokkal szebb lányok vannak nálam.
-Ne...-be sem fejezte a mondatot de közbe vágtam.
-Nincs lehetetlen.Ne kövesd el azt a hibát amit én.
-Megpróbálom a te kedvedért.-mondta.
-Köszönöm Hazza!-mondtam.
-Mindent érted teszek.-válaszolt.
-Na jó.Fel a fejjel és gyere le.Ne legyél itt egyedül a szobádban.-mondtam neki.
Megfogtam a kezét,felhúztam az ágyból és elindultunk kifelé a szobából. Láttam,hogy a fiúk valamin sunyiskodnak.
-Van egy meglepetésünk.-mondta Niall.
-Igen?És mi az?-kérdeztem.
-1vip jegy a jövőhét keddi fellépésünkre.-húzta elő a háta mögül a kezét Zayn.
-Oh,milyen aranyosak vagytok.-nevettem.
-Örülsz neki?-kérdezte Louis.
-Hát persze.-mondtam.
-Látod.Mondtam,hogy örülni fog.-mondta Louis Liamnak és kinyújtotta a nyelvét.
-Aranyosak vagytok srácok.-mosolyogtam és mindegyiknek adtam egy puszit.
-Tudjuk.-mondták egyszerre.
-Kis egoisták.-válaszoltam.
Igazából nem is voltam annyira képben,hogy milyen nap van.Mikor ránéztem a telefonomra csak akkor döbbentem rá,hogy szombat. Úristen.Jövőhét szerdán suli.Biztos csak az első pár nap lesz rossz.Remélem nem lesz sok órám.Magyarországon is azzal nyugtattam magam,hogy hamar eltelik és ha haza megyek akkor pihenhetek meg minden. Most azzal fogom,hogy végre haza mehetek és a srácokkal lehetek. Persze mindet imádom.Ők a legjobbak.Már el se tudnám képzelni az életemet nélkülük valószínűleg.
-Srácok ti nem jártok suliba?-kérdeztem.
-Magán tanulók vagyunk.-mondták.
-De kár.-mondtam.
-Valószínű minden szünetben megtámadnának a rajongók ezért nem járunk suliba.-mondta Harry.
-Ja tényleg.Ti sztárok vagytok.-hangsúlyoztam a "sztár"szót.
-Hát igen.-mondta büszkén Zayn.
-Te ego bajnok ha nem hagyod abba..-mondtam.
-Akkor mi lesz?-húzott magához és megcsókolt.
-Majd megtudod.-csókoltam vissza.
-Bleee. Menjetek szobára.-mondta Niall.
-Jó, te csak egyél.-válaszolt Zayn.
-Pff.-duzzogott és tovább ment.
Egy ideig ismét csak csókolóztunk a nappaliban.A srácok csak lestek.
-Muszáj nézni?-kérdezte Zayn.
-Olyan izgi.-nevetett Louis.
-Menjetek már szobára emberek.-mondta Liam.
-Most nincs kedvünk.-válaszoltam.
-Itt kényelmesebb?-kérdezte Harry.-láttam a fején,hogy elég féltékeny.
-Sokkal.-mondta Zayn.
-Ja, az más.-mondta Harry.
-Herold!Ne féltékenykedj már.-mondta Louis.
-Én nem..
-Nézz rájuk.Olyan aranyosak együtt.-mondta Louis és megölelt minket.
-Köszi tesó.-mondta Zayn.
-Örülök,hogy egymásra találtatok.-mondta.
-Mi is.-mondtam.
-Mindenki örül.-mondta Liam.
-Ja..-mondta Harry.
-Kész a kaja.-ordította Niall.
-Most komolyan ő főzött?-kérdezte Zayn.
-Segítettem neki én is.-mondta Louis.
-Ja akkor jó.-könnyebbült meg Zayn.
-Mit főztél?-mentem oda Niallhez.
-Spagettit.-nyögte ki.
-Nyamm.-mondtam.
Meg kajáltunk meg minden.Elég jól sikerült a kaja.Nem is tudom miért aggódott annyira Zayn,hogy Niall főzte a kaját.Elég jó szakács.Vagy csak azért lett ilyen finom mert segített neki Louis?Kitudja bármi lehet..Kajáltunk,elmosogattam a fiúknak. Ők elmentek tvzni.Amikor végeztem a mosogatással Zaynnel elmentem a szobájába.Felültünk az ágyra és néztük a falat.
-Unatkozom.-mondtam.
-Ülj már az ölembe.-válaszolt.
-Oké.-beleültem az ölébe és szembe fordultam vele.
Közeledett az arcunk, pár milliméter választott el minket egymástól.Majd megcsókoltam.Egyre hevesebben csókolóztunk.Amikor vele vagyok minden gondomat elfeledem.
"Akarlak"-súgta a fülembe.
"Én is, de még nem lehet"-válaszoltam.
Csókolóztunk tovább.Csak csókolóztunk.Éreztem,hogy gyorsabban veszem a levegőt a kelleténél.Csókolta a nyakam, a szám,a vállamat,az arcomat.Lehúzta a nadrágomat majd elkezdett simogatni.
"Nee"-mondtam halkan.
Elkezdte simogatni a combomat, majd csókolt és csókolt.Nem akartuk abba hagyni.Felhúzta a pólómat. Majd simogatta a hasamat és a hátamat is. Egyre jobban élveztük a dolgot.
"Nyugi,mondtam már,hogy nem fogom meg tenni."-mondta.
És csinálta tovább a dolgot."Tudom."-válaszoltam.Megszűnt körülöttünk minden.Ültem az ölében és ő csak csókolgatott, simogatott.
-Z...-nyitott be Louis.
-Rohadj innen Louis.-dobtam felé egy párnát.
-Nem nézhetem végig?-kérdezte.
-Mindig ilyenkor nyitsz be?!-kérdezte Zayn.
-Nem tehetek róla,hogy ti mindig ezt csináljátok.-mondta.
-Menj már ki.-mondtam.
-De nemáár.-válaszolt.
-Menj már.-dobott hozzá Zayn is egy párnát.
-Jó megyek már.-mondta.
Kiment Louis és folytattuk azt amit elkezdtünk.Éreztem a nyakamon a leheletét, a csókját, minden részét imádom.
-Ki megyek inni.-mondta Zayn.
Kiment inni majd lassan utána lopakodtam és kihallgattam,hogy mit beszél Louissal.
-Mit csináltatok?-kérdezte tőle Louis.
-Semmi rosszat.-mondta Zayn.
-Nem volt még..?-kérdezte.
-Nem.Nem akarja elsietni, de bevallom én sem.-mondta.
-Már több mint 2 hete együtt vagytok.-válaszolt Lou.
-Annyira kívánom meg nem bírok neki ellenállni de ő még nem akarja.
-Ti tudjátok haver.-mondta.
-Majd eljön az a pillanat is, tisztelem a döntéseit.-mondta Zayn.
Kicsit hallgatóztam még de eléggé fáztam mivel egy bugyiba és egy pólóba mentem ki.
-De jó segged van.-markolt bele valaki.
-Harry.-fordultam meg.
-Mivan?-kérdezte.
-Ki engedte meg,hogy megfogd?-kérdeztem.
-Senki,csak nem bírtam ellenállni.-mondta.
-Hülye.-mondtam.
-Most megbántottál.-nevetett.
Kinyújtottam a nyelvem és vissza mentem a szobámba. Örülök neki,hogy tiszteletben tarja Zayn a döntésemet és nem kamuzza másoknak sem azt,hogy már lefeküdtünk meg ilyenek. Más fiú már biztos ezt tette volna. És annyira örülök annak is,hogy nem erőszakoskodik.De úgy érzem,hogy ez a csókolózás meg ilyesmi még belefér.
-Itt vagyok.-jöttbe Zayn.
-Elég sokáig ittál.-mondtam.
-Ja, csak beszélgettem közbe Louissal.-válaszolt.
-Hm, nem baj.-válaszoltam.
-Szeretlek.-fogta meg a combom és a falhoz döntött.
-Én is.-haraptam meg a száját.
-Mikor?-kérdezte.
Tudtam,hogy mire gondol ezért csak annyit válaszoltam,hogy:
-Ki kell érdemelned édes.-kacsintottam rá.
-Mivel érdemeljem ki?-kérdezte.
-Nem tudom, de nyugi majd eljön az ideje.
-Már nem bírom sokáig.-mondta.
-Zayn kanos vagy?-kérdeztem nevetve.
-El sem tudod képzelni mennyire.-mondta.
-Valahogy bírd ki.-mondtam.
-Ahhh.-ennyit nyögött ki és a falhoz nyomva csókolt..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése