Hát eljött a nagy nap.Haza engednek.Az orvos még nem nagyon akart igaz haza engedni de ha a gondomat viselik, és ha annyira akarom azt mondta oké.Nagyon örültem már, igaz,hogy borzalmasan voltam, le voltam gyengülve, alig bírtam járni.Ki adták a papírokat amikre szükség volt,hogy hazamehessek.
-Mehetünk?-jött be Zayn.
-Igen.-mosolyogtam.
-Mindent elraktál?-kérdezte.
-Szerintem igen, nagyon köszi,hogy itt vagy velem.-mondtam.
-Nincs mit drágám.-ölelt meg.
Zayn besegített a kocsiba és elindultunk haza. Fél órás az út.Borzalmasan szerencsés vagyok vele,hogy ilyen barátom lehet.Minden egyes lány örülne szerintem.Sosem találkoztam ennyire jó, kedves,aranyos fiúval.Talán ezért is örültek volna ha meghalok,mert akkor nagyobb az esélyük Zaynnél..Tényleg, Harryt már rég haza engedték.És nem jött be hozzám.Remélem nem haragszik már megint. Sőt,szinte miatta lettem kómában.Oka szerintem most is nekem lenne haragudni,de én nem haragszom. Én szeretem őt.
Haza értünk. Zayn gyorsan bevitte a cuccokat, utána segített bemennem. A csontjaim elvoltak gyengülve.Mondta is az orvos,hogy még egy pár napig így lesz..Beértünk nehézkesen a házba.Zayn felvett az ölébe és indult a szobám felé.
-Tegyél le.-sikítoztam.
-Nem teszlek!-mondta.
-És miért nem?-kérdeztem.
-Úgy is fáj a lábad,hát beviszlek így a szobádba.-mondta.
-Te vagy az én hercegem fehér lovon.-nevettem.
Beértünk a szobámba,letett az ágyra és lefeküdt mellém.
-De én nem szőke vagyok.-nevetett.
-Zayn Malik herceg fehér lovon.-kacsintottam.
-Valós.-mondta.
-Olyan hideg van, nagyon fázom.-mondtam.
-Tényleg elég hideg van.-mondta.
-Takarózzunk be.-válaszoltam.
-Várj betakarlak.
-Magadat is!-mondtam.
-Jó,úgy is fázom én is.-mondta.
Együtt feküdtünk az ágyon, beszélgettünk,csókolgatott,simogatott.Elég nagy az ágyam,bőven elfért volna rajta még egy személy.De 2en annyira jó volt..Egyszer csak bealudtunk.
-Olyan jót aludtam.-ásítottam.
-Én is.-mosolygott Zayn.
-Rég aludtam ilyen jót.-mondtam.
-Milyen kényelmes az ágyad.-nevetett.
-Ugye?
-Most már értem miért szoktál olyan sokáig aludni.-nevetett.
-Haha.-mondtam.Nem mintha a te ágyad nem lenne olyan kényelmes.
-Hát de ennyire azért nem.-mondta.
-Hát mondjuk tényleg nem.-nevettem.
-Milyen jó már ezen ugrálni.-nevetett.
-Nem próbálhatod ki.-mondtam.
-De ne már.-mondta.
-Bocsi édes,majd máskor.-adtam egy puszit az arcára.
-Megbocsájtva.
-Mikor kezdődik itt a suli?-kérdeztem.
-Szerintem jövőhét szerda.
-Jéé, itt 2hetes szünet van?-kérdeztem lepődten.
-Miért Magyarországon mennyi van?
-Max 1 hét.
-Az nagyon kevés.-mondta.
-Eléggé.
-Ennyiből is megérte,hogy ide költöztetek meg..-húzogatta a szemöldökét.
-Meg?-nevettem.
-Meg mert itt van neked egy csodálatos fiú.-mondta büszkén.
-Nehogy elszállj már.-nevettem.
-Á, dehogy.Még nem ittam ma Redbullt.
-Hogy milyen vicces kedvedbe vagy ma.-mondtam.
-Örülök,hogy itthon lehetsz.
-Én is.-mosolyogtam.
-Meg örülsz,hogy egy ekkora sztár mellett feküdhetsz.-nevetett.
-Leütlek Zayn Javadd Malik!
-Felkészültem!-mondta.
-Nem tudod anyu mikor jön haza?-kérdeztem.
-Nem!Miért?Unsz és azt akarod,hogy menjek el?-mondta szomorúan.
-Téged nem lehet megunni.-simítottam meg az arcát.
-Itt alszom ma veled!-mondta.
-Minek?-kérdeztem.
-Mert vigyázni akarok rád.
-Tudok magamra vigyázni.
-Nem akarod,hogy itt legyek veled?-kérdezte.
-De.. csak amióta velem vagy annyira elhanyagolod a rajongókat és a bandát és nem akarok veszekedést megint.
-Ezen a héten semmi fellépésem már, semmi interjú itt tudok veled lenni egész végig.-mondta.
-Hát akkor oké.-mosolyogtam.
-Na akkor ezt meg beszéltük?
-Meg.Egyébként még egy számotokat sem hallottam.-mondtam.
-Tényleg. Nem akarod,hogy mutassak párat?-kérdezte.
-Jó lenne.-mosolyogtam.
Felkapcsolta pár zenéjüket. Nagyon tetszett mind. Elsőnek megmutatta Gotta be you-t utána a One thing-et, és a What makes you beautifult.Meg még a klippeseken kívül párat. Nem csodálom,hogy ennyien oda vannak értük.Jó,az is közbe játszik,hogy azért külsőre sem panaszkodhat egyikőjük sem.
-Már is imádom mindet.-mondtam.
-Örülök.-mosolygott.
-Kicsit se durva,hogy rajta van a telefonodon az egész album, te kis egoista.-nevettem.
-Direkt ráraktam,hogy megmutassam neked.-mondta.
-Ja, persze.-nevettem.
-Tényleg.
-Jó hiszek neked-mondtam.
-Biztos?-kérdezte.
-Nem.-nevettem.
-Még mindig nem?-elkezdett csikizni.
-Nee hagyd abba.
-Még mindig nem hiszel?-csikizett tovább.
-Nem.-alig bírtam megszólalni annyira csikizett.
-Na?
-Hiszek,hiszek.-már a könnyem folyt.
-Akkor jó.-kacsintott és abba hagyta a csikizést.
-Muszáj egész nap az ágyban feküdnöm?-kérdeztem.
-Szerintem igen.
-De minek? Már sokkal jobban vagyok.-mondtam.
-Szerintem ma még jobb ha fekszel,nem akarom,hogy valami bajod legyen.
-Jó,igazad van.
-Majd holnaptól inkább de még holnap se nagyon.-mondta aggódva.
-Hallgatok rád.-mosolyogtam és hozzábújtam.
-Helyes.-nevetett.
-Szeretlek pöcs.-mondtam.
-Én is.-csókolt meg.
Egy ideig csak szenvedélyesen csókolóztunk, nem érdekelte,hogy beteg vagyok és elkapja csak csókolt.Mindketten élveztük ahogy az ajkaink egymáshoz értek.
-Finom a szád.-mondta.
-Te sem panaszkodhatsz.-nevettem.
-Tudom,sokan mondták már.-nevetett.
-Hány barátnőd volt előttem?-kérdeztem.
-Egy pár.
-Mennyi az a pár?-kérdeztem.
-3.-válaszolta.
-Azt hittem volt vagy 10.-néztem rá lepődten.
-Nem adom oda mindenkinek a szívem aki megtetszik.-mondta.
-Akkor nekem miért adtad oda?Szinte még nem is ismertél.
-Szerelem volt első látásra.Mikor megláttalak éreztem,hogy pillangók repdesnek a gyomromban.Nem csak úgy,hogy rád néztem és hm, tetszik,de elbírom feledni.Nem. Benned megláttam a jövőmet már első pillantásra.Éreztem,hogy te nem olyan vagy mint a többi lány, te sokkal jobb vagy nálluk.
-OMG.Elakadt a lélegzetem.
-Min?-kérdezte.
-Más fiú be sem merné vallani erre te.Csodállak!
-Én elmondom az érzéseimet.-mondta.
-Ahh,kirázott a hideg.-mondtam.
-Tudod,hogy szeretlek édesem.
-Egyre jobban érzem is.-válaszoltam.
-Te mit éreztél amikor elsőnek meg láttál?-kérdezte.
-Az igazat?-kérdeztem nevetve.
-Persze.-mondta.
-Azt,hogy ki ez a beképzelt valaki?Szemüveg,sál,kabát.Kinek képzeli ez magát?Mekkora barom lehet.
-Tényleg?
-Igen.-nevettem.
-De rendes vagy.-mondta.
-Bocsánat.-csókoltam meg.
-És most mit érzel?-kérdezte.
-Elmondhatatlan.
-Próbáld meg.
-El loptad a szívem,én már nem tudnék nélküled élni.Ahogy bele nézek a szemedbe összerándul a gyomrom.Te vagy nekem a fény.Imádlak!
-Szerelmem.-ölelt meg.
-Annyira szeretlek.Tudod?-kérdeztem.
-Tudom.Én is,nagyon!
-Ha nem lennék akkor összejönnél Harry-vell?-kérdezte.
-Hát..
-Nyugodtan megmondhatod az igazat.Nem haragszom meg,hisz tudom,hogy engem szeretsz.-mosolygott.
-De csak ha nem lennél..akkor..igen,talán.-mondtam.
-Tetszik neked?-kérdezte.
-Igen.-mondtam.
-Ohh.
-Ugye nem haragszol?-kérdeztem.
-Dehogy haragszom.-adott egy puszit az arcomra.
-És te csaltad már megy egy barátnődet is?-kérdeztem.
-Igen.-mondta.
-Hopp..
-Félre lépés volt.Elvette a lány az eszemet,túl hülye voltam,utána ott hagyott.-mondta.
-Engem is megfogsz csalni?-kérdeztem.
-Soha!-mondta.
-Én nem hiszek benne,hogy nem.És ha még is megtörténne akkor már nem fogok csalódni.-mondtam.
-De hidd el.Nem foglak megcsalni.
-Nem vagyok én fiatal hozzád?-kérdeztem.
-Miért lennél?-kérdezte meglepődve.
-Hát,mivel én 16 te meg 19.
-Ennél butább kérdést még nem tettél fel.-mondta.
-Csak kíváncsi voltam,hogy mit mondasz.-mondtam.
-Dehogy vagy túl fiatal.Ez hülyeség.A kor csak egy szám.Kit érdekel?-kérdezte.
-Van akit igen.
-Téged érdekel?
-Nem.-válaszoltam.
-Engem sem,téged sem érdekel akkor?!
-Igaz.-hozzábújtam és nem akartam elengedni.
Egész este beszélgettünk,anyu csak 11kor jött haza,benézett hozzánk.Mondtam,hogy Zayn nálunk alszik,megengedte,hisz bízik benne,hogy nem sietünk el semmit és minden rendben lesz,legalább vigyáz rám.Kicsit meglepődtem,hogy megengedte,mert annyira félt meg minden,de örülök,hogy megbízik bennem és Zaynbe is..
Bevallom eléggé meglepődtem,hogy Zayn egyszer megcsalta az egyik barátnőjét. Ha engem megcsalna nem tudom mitcsinálnék. Talán megbocsájtanék neki,de csak egy esetben és az akkor lenne ha nem ő kezdi hanem a csaj. Bár sosem tudhatom,hogy mikor mondd igazat. Hiszem,hogy nem fog megcsalni,bízom benne..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése